Egy csatlakozó mindenhez

58.jpg

Az átfogó infrastruktúra kiépítéséhez szabványosítani kell

»A város pedelec-et szerez be«, »A turisztikai szövetség az elektromos kerékpárok kínálatát szeretné kiépíteni«, »Új elektromos mobilitás kísérleti projekt« – ilyen címszavakat lehet az újságokban naponta olvasni. Azonban akik a teljesen vagy részben elektromos meghajtású járművek számára jó keretfeltételeket szeretnének megteremteni, ugyanabba a problémába űtköznek: nincs szabványosított csatlakozó, ami egy átfogó töltő infrastruktúra kiépítését egyszerűvé és lehetővé tenne.

Dr. Andreas Fuchs

 

Az elektromos szolgáltatók, a szállító cégek vagy a turizmussal foglalkozó szervezetek letették a voksot a »zöld« tevékenység mellet, szeretnének pénzt megtakarítani és az ügyfeleket magukhoz kötni és ezért egyre gyakrabban kínálnak pedelecet bér- vagy lízingjárműként, ill. ajánlanak fel kipróbálásra. Különösen a hatóságok és az állam vagy önkormányzat tulajdonában lévő vállalatok számára kötelező a piacsemleges magatartás, tehát nincs módjukban XY cég járművei akkumulátortöltője vagy csatlakozókábele mellett letenni a voksok anélkül, hogy azzal a konkurens vállalatnak ne okoznának bosszúságot. Viszont a közpénzzel létrehozott töltőinfrastruktúra egy olyan beruházás, amely a polgárok javát szolgálná. Ettől azt elvárni, hogy egy adott jármű vagy egy adott rendszer mellett kötelezze el magát, ellentmond mind a szociális, mind a liberális politikának. Az Európai Unió tiltja az olyan rendszerek finanszírozását, melyek egyes cégeket favorizálnak vagy előnyben részesítenek az adófizetők pénzén.

 

CSATLAKOZÓERDŐ ÉS KÁBELSALÁTA

Egyszerűen a költségek miatt is célszerű lenne – az összes járműgyártó cég különböző töltőkábelei figyelembe vételével – egy töltő infrastruktúra létrehozása. Egy 2011-ben végzett vizsgálat azt állapította meg, hogy 99 márka 73 féle akkumulátortöltő-kábele van forgalomban. Egy olyan fal, amelyre ezek a kábelek fel vannak akasztva, nem lenne esztétikus és elfogadható sehol sem, eltekintve a kábelsaláta kialakulásának lehetőségétől és attól a nehézségtől, hogy egy ilyen falat a szél és az időjárás viszontagságaival szemben meg lehessen védeni. Szabványosított csatlakozó nélkül a városoknak, az intézményeknek és maguknak a cégeknek is nyilvánvalóan csak egy választásuk marad: a 230 V-os földelt védelemmel rendelkező biztonsági vagy a CEE ipari csatlakozó aljzat. Elektromos autó esetében ez egyáltalán nem lenne rossz választás. Az elektromos autóban a töltőkészüléket időárástól védetten, a kocsi valamely eldugott sarkában a vezető magával vihetné.

Pedelecek, e-bike-ok vagy e-scooterek esetében a töltőkészülék szállítása már nem olyan egyszerű. Ezáltal először is a rakodótér jelentős része felhasználásra kerülne. Másod sorban az akkumulátor a járműből nem vehető ki, mint az egyes e-scooter vagy a pedelec esetében, és ezért a töltést esetleg esőben kell elvégezni. Mivel a legtöbb töltőkészülék nem a szabadban való használatra került kialakításra és engedélyezésre, ennek az eredménye a szabálytalan töltés lenne. Amennyiben ilyen töltéskor anyagi vagy személyi kár keletkezik, a biztosító nem vállal felelősséget.

A töltőkészülékek időjárással szembeni védelem hiánya problémájának részleges megoldásaként zárható rekeszekben lehetne 230 V-os csatlakozóaljzatokat kiépíteni. A zárható rekeszeket télen fűteni kellene, mivel a legtöbb lítium akkumulátor 8°C alatt nem tölthető károsodás nélkül. Ennek az a hátránya – ami nem megoldott –, hogy a töltőkészülékeket továbbra is a járművel kellene vinni. Nem létezik egy speciálisan a töltő infrastruktúrára szabványosított csatlakozó.

 

HARMONIZÁLÁS

A szabványosított csatlakozó az, ami a számítógépek és az arra csatlakoztatott készülékek esetében az USB csatlakozó vagy a személygépkocsik számára rendszeresített és szabványosított tankoló csatlakozó. Ezáltal lehetőség nyílik egy minden járműre alkalmazható nyilvános töltő infrastruktúra kialakítására. A csatlakozónak időjárással, túltöltéssel és hibás csatlakozással szemben elektronikusan és szabványosított dizájnnal védettnek kell lennie. A töltéscsatlakozó szabvánnyal kapcsolatban további információk az alábbi weboldalon is olvashatók: www.energybus.org

 

Harmonizálás Az EnergyBus szabvány

EnergyBus (EB) a világ első és ez idáig egyetlen olyan szabványa, amely eredetileg speciálisan könnyű elektromos járművekre ke- rűlt kifejlesztésre. 2002-ben kezdték el a tervezését azzal a céllal, hogy a jövőben megoldások álljanak rendelkezésre az infra- strukturális és biztonsági problémákra. Az EnergyBus szabvány első felhasználói a termék fejlesztésével is foglalkoztak. A szer- vezet olyan cégeket és intézményeket egyesít, mint a Bosch, a Panasonic, a Deutsche Bahn, a Philips, a Rosenberger, a Winora, az ExtraEnergy, az ITRI Institut, a Fraunhofer Institut stb., továbbá magánszemélyeket.

Az elektronikai, informatikai és mechanikai fogalmi definíciót a 2011 márciusában tartott könnyű elektromos járművek konferencia keretében publikálták és ezt követően a tagok részére világszerte rendelkezésre áll. A tagság mindenki számára nyitott. Az EnergyBus Organisation konzorcium arra tett kísérletet, hogy a lehető legkevesebb dolgot kelljen újra feltalálni, és amikor csak az lehetséges, a már jól bevált találmányokat alkalmazza. A töl- tőkészűlék és a jármű közötti információcserére kerűlt a CAN- Bus kiválasztásra. A protokoll végzését a CAN Open rendszer biztosítja. A CAN Open egy olyan gépi nyelv, amely az open source rendszerekhez hasonló.

A CAN in Automation-nal (CiA) egyűttműködve, amely szintén a konzorcium egyik tagszervezete, kifejlesztésre kerűlt az Appli- cation Profle CiA 454. Ezzel minden olyan információ továbbít- ható, ami könnyű elektromos járművekben előfordul. Így a töltőkészűlék lekérdezhető az akkumulátor(ok) töltési állapotá- ról vagy a töltési állapot megjeleníthető a kijelzőn. Biztonsági szempontból fontos információkat is gyorsan le lehet kérdezni, illetve annak eldöntését, hogy a rendszer aktiválható vagy nem. Az EnergyBus Konzorcium egy műszaki bizottsága ezenkívűl egy olyan rendszeren dolgozik, amely a könnyű elektromos járművek töltését kombinálja a lopás elleni védelemmel és a kerékpár- zárral. Az ún. Charge-Lock Cable, amelyben a töltőkábel kerékpárzár funkciót is kap. Amennyiben biztonságot és választási szabadságot szeretnénk, a szabványosított töltéscsat- lakozó kérdésének megoldása nem kerűlhető el. EnergyBus ebben az esetben az első javaslatot teszi és azok a tagok, akik az EnergyBus megoldását alkalmazzák és tovább kívánják fejleszteni, ezt örömmel fogadják.

www.energybus.org

 

GYAKORLATI TANÁCSOK

✔ Az a nyilvános infrastruktúra, amelynél minden jármű egy töltőoszlopnál feltölthető, szabványosított töltéscsatlakozót feltételez. Ennek biztosítani kell az időjárási viszontagságok, a hibás csatlakoztatás és túltöltés elleni védelmet valamint az »elektronikus fizetést«.

✔ Egy könnyű elektromos járművekre vonatkozó szabvány magába foglalja a csatlakozót és a kommunikációs protokollt, amely az elektromos komponensek közötti nyelvet és megértést szabályozza. Bizonyos jelentések, pl. minden biztonsági szempontból fontos jelentés kötelezően megjelenítésre kerűl. Egyidejűleg a részegység- és járműgyártók saját információikat és űzeneteiket is beprogramozhatják.

✔ Egy BUS rendszer párhuzamos vezetékekben információt és elektromos energiát is képes elosztani ugyanúgy, mint egy Bus hálózat. Az egyes komponensek megállóknak tekinthetők, melyeknél az adatcsomagok »be- és kiszállnak« és gépi nyelven továbbítják az űzeneteiket.

 

✖ Az Európai Unió olyan rendszerek finanszírozását tiltja, amelyek egyes cégeket favorizál. Egy szabványnak ezért mindenki számára nyitottnak kell lennie, ugyanúgy, mint az EnergyBus Organisationba való tagságnak.

✖ A számos egymással konkuráló szabvány megalkotása helyett egységesítésre van szűkség. Ez hosszú távon minden érintett számára előnyöket jelent.

 

←  Hatótávolság Mivel jutunk valóban távolabbra?   |  Gyártók Marketingje és Vevői Elvárások  →