Meghajtás

Sokan abból indulnak ki, hogy az elektromotorok továbbfejlesztése már elérte azt a szintet, hogy nem sok lehetőség maradt további fejlesztésre és optimalizálásra. De speciálisan a pedelec meghajtásnál, amelynél az izomerő és az elektromotor kombinálásáról van szó, még sok optimalizálási lehetőség van.

Hannes Neupert

Elektromágnes és permanens mágnes, a régóta jól bevált elv kerül alkalmazásra a legtöbb könnyű elektromos járműben	Az orosz feltaláló Alexander Popolov súrlódó görgős meghajtása szolár kerékpárjában, BKUK.
A BionX cég hajtómű nélküli agymotorja, amely – mint minden hajtómű nélküli agymotor – fékezéskor lehetővé teszi az energia-visszanyerést, a rekuperációt.	A 2011ben Európában legtöbbet értékesített Pedelec 25-meghajtás – a kínai 9Fun cég hajtóműves agymotorja.
Bosch pedálblokkmotorja a Panasonic és Yamaha Japán elődök sikeres folytatása.	Minta pedelec számára – a villanymotor és a belső égésű motor integrációjának elve, mint ahogy azt a Toyota Prius-nál oldották meg. Pedelec esetében a működési elv ugyanez – az elektro- és izomerő-motor kombinálása, pl. a Nexxtdrive cég jövőbe mutató prototípusában

 

A kezdeteket a súrlódó görgős meghajtás jelentette, amelynél a motor durva felületű tengelye közvetlenül az abroncsokra fejti ki hatását.

Ma világszerte a hajtómű nélküli agymotor dominál, amely különösen Kínában, kis kerékátmérőjű és azonos menetsebességű járműveknél sok millió termék esetében bevált. Európában az első kerék-agymotorok esetében leggyakoribb a hajtóműves motor, melyeket többnyire a hátsó kerék hajtóműben alkalmaznak.

Japánban és Svájcban a pedálblokk-motorok a gyakoriak, Hollandiában viszont szintén az agymotorok. Az egyes meghajtástípusok dominanciája inkább történelmileg alakult ki, melyet bizonyos gyártók motiváltak. Az egyre nagyobb számban piacra kerülő modellek megjelenésével ez a dominancia kezd eltűnni.

Az izomerő meghajtástól független elektromos meghajtások fejlesztése azonban továbbra is folyik. Azonban a jövőt valószínűleg az az integráció jelenti, ami a maximális hatásfokot kínálja. Egyes gyártók ebben az irányban már tettek egy merész lépést. Így a Nexxtdrive angol cég egy agyban két elektromotort és egy bolygókerekes hajtóművet kombinált, melyek az izomerő meghajtással együttesen fejtik ki hatásukat.

Hasonló megoldást alkalmazott a Toyota a Prius-nál, amelynél két elektromotor egy bolygókerekes hajtóművön át a belső égésű motorral együttesen fejti ki hatását. Ily módon a kuplung és a sebességváltómű elmarad. Így fokozatmentes meghajtás hatása érhető el nagy hatásfokkal, ami lehetővé teszi, hogy a belső égésű motor mindig optimális terhelési és forgásszám tartományban működjön. Pedelec esetében a belső égésű motornak az emberi izommotor felel meg. Harald Kutzke és Andreas Fuchs, akiknek a teljesen digitális meghajtásuk egyidejűleg három motort egyesít, egy izomerő generátort, ami az izomerőt elektromos árammá alakítja, és két agymotort, melyek az energiát az akkumulátortelepből és a kerékpáros izmaiból nyerik.